Greenwell Zsuzsa alapítótag, tulajdonostárs, cégvezető. Hajdani magyar-olasz szakos tanárként érkezett a kereskedelem világába. Csapatával együtt „szigorú, de igazságos” vezetőként mindig megtalálja a megoldást, még a legnagyobb kihívásokra is.
Mióta dolgozol a GMB Solutions csapatában?
Alapító tag és tulajdonostárs vagyok 19 éve, egészen pontosan 2005 nyara óta, hárman alapítottuk a céget, de az idők során kettő főre csökkent a tulajdonosi kör.
Mesélnél röviden a tanulmányaidról, szakterületedről, szakmai előéletedről?
Pécsett bölcsészkarra jártam. Magyar-olasz szakos tanár vagyok. Péterrel – Gál Péter tulajdonos, vezérigazgató – egy olasz tulajdonú cég munkavállalói voltunk. Ez még az idők kezdete előtt volt, 27 éve. Mostanáig 3 különböző cégformában dolgoztunk együtt.
Tehát egy olasz tulajdonú cégnél találkoztunk, ő mérnök szakember volt, én pedig kereskedelmi és backoffice területekért feleltem, az olasz nyelvtudásom révén. Ez egy évig tartott, utána elszegődtünk egy dél-afrikai építőipari céghez, ahol elsősorban építőanyag kereskedelemmel foglalkoztunk, és ott kezdett kialakulni a GMB alapjait ma is meghatározó üzleti lehetőség, nagyjából az utolsó 5 évben. 2005-ben Péter kilépett az akkori cégtől, engem pedig éppen kirúgtak. Itt szereztünk tapasztalatot a DEKO termékekkel kapcsolatban, ezek betervezéséhez és szereléséhez komoly mérnöki háttér kell, Péternek ez megvolt én pedig jártas voltam a beszerzés területén, így adta magát a közös cég lehetőségének gondolata.
Mit szeretsz a legjobban a munkádban?
Mindig is a beszerzés tartozott hozzám. Sosem az értékesítési oldalon, hanem mindig a hátországban voltam. Kezdetben még a pénzügyi területen is, de most a beszerzés mellett az általános menedzsmentért felelek.
Igazából, amit most is szeretek és csinálom is, az a DEKO termékek beszerzése, a céggel való kapcsolattartás. Ezek standard raktári anyagok, de nagyon nem mindegy egy cég életében, hogy 50, vagy 100 milliós készletet forgatsz. Figyelem a fogyáslistákat, a bejövő igényeket. Azt szoktam mondani, hogy olyan vagyok, mint a jó háziasszony, akinek mindig tele van a kamrája, de sosincs felesleges tétel. Jó értelemben vett tyúkanyó is vagyok, sokan a mérnökeink közül engem szoktak hívni a problémájukkal, hogy segítsek megoldani. Én vagyok a szigorú, de igazságos. A tanári múltamból ez megmaradt, ez a csend, fegyelem, figyelem, ezt én nem tudom elengedni.
Aktívan tanár is voltál?
Igen 1989-től 1996-ig.
Hogyan jellemeznéd a GMB-t, ha ember lenne? Mit szeretsz a legjobban benne?
Megoldjuk a lehetetlent is, olyasmit is megcsinálunk, ami nem szorosan tartozik a munkákhoz, mert az építési helyszínek mindig tartogatnak meglepetéseket, nem várt kihívásokat. Ezért azt gondolom, hogy egy ügyes szakember, aki hajlandó új területekre kitekinteni, mert tanulni tud belőle.
Ha egyetlen szakmai kihívást, pozitív GMB-s emléket említhetnél, amire jó érzés visszagondolni, mi lenne az?
Mivel én mindig így mások keze alá dolgozom, ezt nehéz így megfogalmazni. Én azt gondolom, hogy a legnagyobb teljesítmény az, hogy ezt meg tudtam csinálni, tehát úgy, hogy szakmai képzés nélkül.
Tehát hogy be tudok segíteni bármilyen problémának a megoldásában. A mai napig jönnek az építésvezetők, hogy Zsuzsi, tegyél csodát! Nem tudok csodát tenni, csak látom, hogy hova mentek ki anyagok, és akkor kicsit át tudjuk strukturálni azt, ami már ki van gyűjtve, de még nincs rá szükség, és hirtelen mindenki problémája megoldódik.
Van kedvenc budapesti épületed?
A W Hotel. Ez egyszerre múlt, jelen és jövő.
Hogyan kezeled a stresszt vagy a nehéz döntéseket a cég vezetésével kapcsolatban?
Sokat javultam, hirtelen haragú, sokszor előbb beszélő, mint gondolkozó, nagyon emocionális típus vagyok. Sokat tanultam a Pétertől, hogy ennek nincs értelme. Ő mondogatja mindig, hogy ez üzlet, ezt nem szabad a szívedre venni. És igyekszem ma már én is ezt nem a szívemre venni, mindenki a cége érdekét kergeti, erre nem szabad megsértődni. Próbálom okosan higgasztani magam, például, hogy én mit csinálnék az ő helyében, valószínűleg ugyanezt, és akkor belátom, hogy ez nem nekünk szól, ez nem személyeskedés, ezt így kialakította az élet. A stresszt nehezen kezelem, de talán már nincs olyan probléma, ami ne történt volna meg az elmúlt 19 évben.
Mit tartasz a legfontosabbnak a vezetői szerepben?
Egymás kölcsönös tisztelete, nem gondolom, hogy mi Péterrel, mint alapító tagok fontosabbak lennénk ebben a gépezetben, mint az a szerelő, aki az üveget a helyére teszi, mi menedzserkedhetünk itt, de hogyha nincs összeszerelve, akkor hiába.
Komolyan gondoljuk, hogy ha egy kollégánknak segítségre van szükségük bármilyen tekintetben, gondjuk van az egészségükkel, a családjukkal, pénzügyi zavarba kerülnek, akkor mindig először hozzánk forduljanak. Mi – ha tudunk – szeretnénk segítséget nyújtani, hogy utána tudjon a munkájára koncentrálni, ne ez vigye el az energiáját.
Hogyan biztosítod, hogy a csapat motivált és elkötelezett maradjon?
Mindenkinek ki kell mennie építkezésre, hogy lássa miről beszélünk, mi a munka, mert akkor érti meg, akkor látja át, hogy a kolléga, aki ide bejön az irodába, az miért fáradt, miért ideges – mert fűtetlen épületben dolgozott például. Fontos, tudni, hogy nem neked szól. Át kell látnunk a rendszert. Nem elég a rajzok nézegetése, mindenkinek van munkavédelmi sisakja, bakancsa és kimennek építkezésre, nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is látják a folyamatot. Ezáltal megértjük és megismerjük egymást. A kollégák tudják egymásról, hogy ki kicsoda. Nem csak a karácsonyi bulin találkoznak a pulykasült mellett. Ez szerintem a csapatszellemet erősíti.
Hogyan látod a GMB jövőjét? Milyen célokat tűztetek ki a következő 5-10 évre?
Péter a tervező, én a teljesítő. Ő hozza az új ötleteket én megosztom vele a véleményemet. Ez egy szerencsés balansz, hogy én inkább racionális, földhözragadt vagyok, ő meg szárnyaló és felelős döntést tudunk együtt hozni, megtaláljuk a közös hangot és kiegészítjük egymást. Azt gondolom, hogy nagyon jó csapatot sikerült összehoznunk. Mindenképpen megyünk tovább. Egyikünk sem szándékozik nyugdíjba menni.
Hogyan építitek be a fenntarthatóságot és innovációt a projektekbe?
Igyekszünk úgy betervezni a termékeket, hogy ha kiköltözik a bérlő, akkor ezeket az elemeket át lehet strukturálni. Alapvetően rugalmasság a fő hívószó, a hosszú folyosóból csinálhatunk egy nagy open office-t, de feloszthatjuk sok kicsire. Újra festjük, átszereljük, bővítjük az elemeket, sok változásnak meg tudunk felelni, hogyha a belmagasság nem változik.
Milyen tanácsot adnál egy kezdő mérnöknek vagy projektvezetőnek?
Sok idő, szorgalom, kemény munka és terep.
